A mi stratégiánk a megelőzés. Ha végül meg is nyerünk egy pert a bíróságon, még akkor is veszteségünk a pereskedéssel töltött idő és a jogvitával járó elhúzódó stressz, bosszankodás.
E kurzus tananyagával kitűzött közös célunk, hogy el se jussunk a tárgyalóteremig. Magabiztos jogi önvédelmi módszerrekkel saját nyugalmunk és betegeink jóléte is előmozdítható a mindennapi gyógyítás során.
Szakkifejezések, fogalmak
Az orvosszakmai szabályok megszegése. Például téves diagnózis, mellévágás műtét során, rossz gyógyszer beadása a betegnek.
Kompenzációs és elégtételi kötelezettség a műhiba hátrányos következményeiért. Nem minden műhibáért felelős, aki elköveti. Pl. ha földrengés miatt vág mellé a sebész.
Két személy vitája a bíróság előtt, ahol mindketten egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Tétje: leggyakrabban vagyoni természetű (pl. kártérítés fizetésére kötelezés)
Az államszervezet lép fel valakivel szemben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Tétje: büntetés kiszabása (pl.: pénzbírság vagy szabadságvesztés).
Aki a pert indítja. Műhibaperek esetén általában a beteg vagy a hozzátartozó.
Aki ellen a pert indította a felperes. Pl.: egy kórház vagy egy magánpraxist működtető fogorvos.
A bírósági büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetésével vádolt személy. Pl.: az ittasan műtét közben maradandó egészségkárosodást okozó műtőssegéd.
A bírósági eljárást vezeti és ítéletével eldönti a pert vagy a büntetőeljárást. Általában a bíró nem rendelkezik orvosi végzettséggel, ezért a tényállás tisztázásakor szakértőre támaszkodik.
Jogi tanácsadó a jogszabályok értelmezésében, okiratszerkesztő és ügyintéző a különböző üzleti vagy magánügyletek intézésénél és jogi képviselő a bírósági eljárásban.
A vádat képviseli a büntetőeljárásban a bíróság előtt.
A vagyoni károk megtérítéséért követelhető kompenzáció. (számlával tételesen igazolni kell az összeget).
A nem vagyoni sérelem (egészségkárosodás, fájdalom, trauma) elszenvedéséért követelhető pénzbeli kompenzáció.
Felelősség a fennálló szerződéses jogviszony (pl. magánellátás) keretében szerződésszegő magatartással okozott károkért.
Felelősség olyan károkért, amiket szerződéses kapcsolat nélkül (pl. mentőautó közúti balesetet okoz) okoztak valakinek.
Gondossági kötelmet keletkeztető szerződés: a megbízott nem garantálja az eredményt, helyette csak a körültekintő, szakszerű eljárást vállalja. Pl. megfázás kezelése háziorvosi ellátás keretében.
Eredménykötelmet keletkeztető szerződés: a vállalkozó konkrét eredmény elérését vállalja. Pl. színminta alapján megrendelt fogpótlás elkészítése és behelyezése.
A polgári perben felmerülő eljárási költségek (illeték, szakértő díja, tanú utazási költsége, ügyvédi díj). Főszabály szerint a vesztes fél viseli.
Jogi kötőerővel rendelkező szöveg, amit jogalkotó állami szerv alkotott. Jogszabály az alkotmány, a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet.
Egy jogszabályban található legkisebb önállóan értelmezhető szabály. A jog legkisebb önálló alkotóegysége (~mint az élet legkisebb önálló egysége: a sejt).
A jogszabályi előírásoknak megfelelő.
Jogszabályi előírást sértő.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.
Az erkölcs és a lelkiismeretünk általában többet vár el, mint a jog. A jogszabályok csupán az erkölcsi szabályok társadalmi konszenzus szerinti minimumát rögzítik. A jogi felelősségre vonás a jó és rossz erkölcsi felfogásának csupán ezt a jogba öntött minimumát sértő cselekmények esetén merülhet fel. Ez fontos, mert a legtöbb orvos - helyesen - sokkal magasabb mércét támaszt saját munkájának minőségével és munkahelyi viselkedésével szemben.
Érdemes tudni, hogy van amit a jog szerint egy orvosnak sem kötelező megtenni:
- Nem kell az otthoni tévézés közben a hírekben látott balesethez azonnal kiautóznunk.
- Nem kell a veréssel fenyegető, agresszív beteget ellátnunk.
- Nem kell és nem is szabad betegen (pl. lázasan) dolgoznunk.
- Nem kell ingyen túlóráznunk minden nap, mert tömve vannak a várók.
- Nem kell - és jogilag igencsak kockázatos - párhuzamosan több műszakot is ellátnunk.
- Nem kell a beteg által követelt vizsgálatot elvégeznünk, ha szakmailag nem indokolt.
Mit tehetünk a perlés ellen?
Jogszerű
(Fordítsd meg!)
Megfelel a törvényi előírásoknak és tiszteletben tartja a beteg jogait (pl. tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezési jog, jog a fájdalomcsillapításhoz).
Körültekintő
(Fordítsd meg!)
Rendelkezésre állnak az ellátás személyi és tárgyi feltételei. Az orvosi döntések mögötti szakmai megfontolások dokumentumokkal alátámaszthatók. A dokumentáció teljes és alapos.
Szakszerű
(Fordítsd meg!)
A szakmai protokolloknak, a bevett orvosi gyakorlatnak és a tudomány aktuális állásának megfelel az ellátás.
Hogyan? Ezt részletezzük a továbbiakban, majd elemeire bontjuk a következő előadások során.
A szakembertől elvárható körültekintés
Az orvostól azt várja el a jog, hogy az adott helyzetben tőle mint szakembertől elvárható legnagyobb szakmai körültekintéssel járjon el, ami sok mindent jelent:
Jelenti az őszinte odafigyelést a betegre, s ezzel a kapkodás, rutinszerű/robotikus ellátás kerülését.
Jelenti az ellátás szakszerű lebonyolítását és törekvést a beteg egyedi tulajdonságai szerinti legjobb gyógymód nyújtására.
Jelenti a szakmai felkészültséget és azt, hogy naprakész az orvos a munkahelyén alkalmazott szakmai előírásokból.
Jelenti azoknak a szakmai gyakorlatoknak elsajátítását és követését, amelyek a szakmában általánosan elfogadottak.
Közvetetten jelenti a szakmai igényességet, az önképzést és a szakirodalom (cikkek) rendszeres olvasását.
A körültekintés igazolhatósága kulcsfontosságú egy bírósági perben.
Nem elég ugyanis a műhiba elkövetésének bizonyítása ahhoz, hogy az orvost kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezze a bíróság: ehhez a felelősség megállapítása is szükséges! Ugyanis az Eütv. 244. § (2) bekezdése alapján "...az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
Ez röviden azt jelenti, hogy az orvos csak akkor vonható felelősségre a műhibával okozott károkért, ha nem tanúsította az adott helyzetben tőle mint szakembertől általában elvárható körültekintést. Az elvárható gondosság elmulasztása esetén a kár az orvosnak felróható. Ha azonban a körültekintés fentiekben felsorolt jeleit igazolni tudjuk, akkor a bíróság jó eséllyel nem állapítja meg a felelősségünket.
A dokumentációnak kiemelt szerepe van a szakmai körültekintés bizonyításakor!
A szakmai gondosság és körültekintés igazolásának legfontosabb, sőt, gyakran egyetlen eszköze az egészségügyi dokumentáció.
Ez az egyik olyan terület, amely felett az orvos teljes kontrollt gyakorol. A beteg gyógyulása, a szövődmények kialakulása vagy a beteg reakciója sokszor nem rajtunk múlik – de az, hogy mi minden és hogyan kerül a kórlapra, kizárólag az orvos döntése.
Ne feledjük: a bíró alapvetően jogász, nem egészségügyi szakember. Így nem tudja (és nem is tiszte) megítélni a szakmai részleteket. Szinte kizárólag a rendelkezésre álló iratokból és az igazságügyi orvosszakértő véleményéből dolgozik. A szakértő pedig szintén a dokumentációból rekonstruálja a tényállást évekkel az események után.
Ha a dokumentáció hiányos, az igazságügyi orvosszakértő sem tudja alátámasztani, hogy gondosan jártunk el.
A dokumentáció tehát nem felesleges adminisztratív teher, hanem az orvos legfontosabb védőpajzsa. Egy alapos, folyamatosan vezetett, a szakmai mérlegelést is tükröző dokumentáció „golyóállóvá” teheti egy orvos praxisát.
Mivel ez a téma a jogi önvédelem egyik sarokköve, a kurzus során egy külön, teljes előadást szentelünk a helyes dokumentálási technikáknak és a gyakori hibák elkerülésének. A részletes tananyagot közzétettem lentebb, a 4. előadásnál.
A dokumentáció funkciója a bíróságon
(Fordítsd meg!)
A szakértő és a bíró nem voltak jelen, amikor az állítólagos műhiba történt, így kizárólag a dokumentációból tudják utólag rekonstruálni, hogy szakmailag helyesen jártunk-e el? A hiányos betegdokumentáció a szakmai hiba gyanúját erősíti. A per szempontjából tehát a dokumentáció nem felesleges adminisztráció, hanem életmentő bizonyíték. A le nem írt vizsgálat jogi szemmel el nem végzett vizsgálatnak minősül.
Példák a körültekintést igazoló dokumentációs bejegyzésekre
(Fordítsd meg!)
Részletes státuszrögzítés (negatív lelet is!):
Például: "Has puha, betapintható, kóros rezisztencia nem tapintható. Megbúvó csomót keresve vizsgáltam háton fekve, oldalfekvésben és álló pozícióban is."
Orvosi gondolatmenet/indokolás részletes rögzítése:
Például: "A CT vizsgálat elvégzése jelenleg nem indokolt, mert (1) a klinikai tünetek javulást mutatnak, (2) legutóbbi CT 15 napja történt, (3) egyéb kontrol vizsgálatok folyamatban."
Konzílium dokumentálása:
Például: "Dr. X.Y. sebész szakorvossal telefonon egyeztetve: műtéti beavatkozást nem javasol."
A tudatos munkavállalót a jog is segíti
A munkaszerződés és a munkaköri leírás jelöli ki a felelősségünk határait. Ha ezeken kívül eső tevékenységet végzünk (kivéve a vészhelyzetet), jogilag "légüres térbe" kerülhetünk.
Ismerd a szerződésed: Pontosan tudnunk kell, hol, mikor és milyen kompetenciákkal kell munkát végeznünk. Ami nincs benne, az főszabály szerint nem kötelességünk.
Tudni kell nemet mondani, ha a felettes olyan utasítást ad, amihez nincs meg a szakképesítésünk vagy a tárgyi feltételünk. Jogunk van írásban kérni a munkáltató utasítását, amellyel szakmailag nem értünk egyet.
A rendes munkaidőn túli "csak még ezt az öt beteget nézzük meg" kérések rendszeres teljesítése jogi és biztosítási kockázatot is hordoz.
A sürgősségi ellátási kötelezettség (életmentés) nem azonos az intézményi orvoshiány hősies betöltésével. Tudni kell meghúzni határt.
Mikor tagadható meg, és mikor kell megtagadni a munkáltatói utasítást?
Az orvos munkavállaló nemcsak megtagadhatja, hanem köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Továbbá megtagadható az utasítás teljesítése, ha az a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (pl. pihenőidő biztosítása nélkül 24 órában dolgoztatnák a munkavállalót), vagy ha a munkavállaló életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (és nem része a speciális munkakörének ez a kockázatvállalás).
Mit tegyek, ha hibáztam?
Kegyeleti jogok tiszteletben tartása: Elhunyt személy esetén az elhunyt családtagok által őrzött emlékét, a családtagok gyászát és méltóságát védi a kegyeleti jog oltalma. Az elhunyt személy emlékével szemben elkövetett fizikai vagy verbális sérelem esetén a családtagok érvényesíthetnek jogi igényt a jogsértővel szemben. Az elhunyt emlékét és holttestét minden körülmények között tartsuk tiszteletben cselekvően és körültekintően. Ebbe energiát kell tenni! Kegyeleti jogot sért például a holttest őrizetlenül és fedetlenül hagyása a kórteremben nyitott ajtó mellett, vagy a személyes tárgyainak a hozzátartozók megkérdezése nélküli kidobása a szemétbe.
Kollegialitás a gyakorlatban
Az ügyvéd bevonása
Mikor?
Bármikor. Nem várjuk meg az első jogi probléma felmerülését! A prevenció nemcsak orvosi, hanem jogi kategória is. Az orvosi tevékenységünk jogi kockázatainak előzetes felmérése és önvédelmi rutinok kialakítása megelőzhet egy esetleges jövőbeni pert.
Miért?
Mert annyi minden adminisztratív teher mellett nem elvárható, hogy az orvos még a jogi egyetemet is elvégezze. Erre van az ügyvéd. A tipikus jogi kockázatok (pl. beleegyező nyilatkozatok szövegezésének hibái, vagy a betegtájékoztatók elégtelensége) szakértő szemmel azonnal láthatók. Egy jogi szempontú felülvizsgálat nélkül viszont akár évekig hordozhat a zsebében egy praxis egyébként könnyen kiküszöbölhető jogi kockázatokat.
Hogyan?
Rendszeres konzultációval és a praxist érintő rutinok időszakos jogi felülvizsgálatával. Az ördög a részletekben - és a dokumentációban - rejlik.
A mindennapi munka során tudattalanul rögzült rossz rutinok a legnagyobb ellenségeink. Ez az előadás a kommunikáció csapdáiról és a tudatos, önvédelmi rutinok kialakításáról szól.
A beteggel együtt a családot is „kezelni” kell
Tapasztalat: Ha kicsi a baj, akkor a beteg panaszkodik, ha nagy, akkor a család perel. Gyakrabban megy a hozzátartozó ügyvédhez mint maga a beteg. Amíg beteget még lefoglalja a betegséggel és a gyógyulásért folytatott küzdelem, addig a hozzátartozót már hónapok óta gyötri a tehetetlenség és tanácstalanság, ezért elkeseredésében ügyvédhez fordul. A hozzátartozókkal folytatott hatékony és empatikus kommunikáció a jogi prevenció szempontjából is fontos.
A stílus maga az ember
Valós példa: Egy vakbélgyulladásos gyermek esetében téves diagnózis történt és ezért életmentő beavatkozásra volt szükség a súlyosan perforált vakbél miatt. A szülők saját bevallása szerint azonban a per megindításának fő oka nem a műhiba ténye volt, hanem hogy a kórházban az életveszélyes állapotú gyermeket és vele a tehetetlen szülőket órákra magukra hagyták a folyosón tájékoztatás és törődés nélkül. Az ügyben a szülőket arról tájékoztatták, hogy a műtétet másik intézményben tudják csak elvégezni, ezért hamarosan jön majd értük a betegszállító. A kórházi alkalmazottak feltehetően ezek után úgy gondolták, hogy részükről a beteg kezelése véget ért, az átszállítás "el van indítva". Csakhogy a betegszállító hosszasan késett, a gyermek szörnyen szenvedett, a szülők rettegtek és a folyosón elhagyatva, tehetetlennek és reménytelennek érezték magukat. A mellettük elrohanó egészségügyi dolgozók pedig - "nem dolgom, nem az én betegem" - nem álltak meg érdeklődni, hogy 1) minden rendben van-e? 2) van-e valamire szükségük? 3) mire várnak két órája? A kezelőorvos sem ellenőrizte, hogy elszállították-e már a beteget. Nem ragozom tovább, értjük: a szülők a ridegség és a kommunikáció hiánya miatt egyre mélyebbre süllyedtek az aggódásban és az egész család traumatizálódott.
Általában nem az áldozati szerepben lévő beteg indít pert az őt gyógyítani, megmenteni akaró orvossal szemben. A pert gyakran az áldozattal együttérzők szorgalmazzák.
A rendszeres kommunikáció hiánya, a törődés kimutatásának elmulasztása és a rideg, lekezelő vagy bántó hangnem a leggyorsabb út a bíróságra.
Mire szánnánk időt szívesebben?
Megállni 1 percre a folyosón a beteg vagy a türelmetlen hozzátartozója kedvéért...
VAGY
Két évig járni a bíróságra?
"Egy jó szó": A "bon mot" (ejtsd: bonmó, francia kifejezés, jelentése: „jó szó”) eredeti értelmében egy szellemes, találó, gyakran csattanós megjegyzést vagy fordulatot takar. Orvosi kommunikációs kontextusban a bon mot technika egy nagyon hatékony kommunikációs rutin. Olyan előre begyakorolt, bármikor „előrántható”, kedves, szellemes vagy éppen informatív paneleket jelent, amelyeket az orvos rutinszerűen alkalmaz a gyakori kérdések megválaszolására, a feszültség oldására, a kapcsolatépítésre vagy a technikai szünetek (pl. amíg betölt a gép, vagy amíg a beteg vetkőzik) áthidalására. A célja nem a humorizálás, hanem a magabiztos, emberi légkör megteremtése anélkül, hogy az orvosnak minden egyes betegnél vagy minden folyosói "Mikor kerülök sorra, Doktornő?" kérdésnél új, spontán mondatokon kellene gondolkodnia.
A fásult és ingerült válaszok gyakran azért születnek, mert minden kommunikációs helyzetet újabb és újabb energia ráfordítással próbálunk megoldani, ami intellektuálisan fárasztó. Ha azonban a leggyakoribb, ismétlődő helyzetekre van egy-egy tömör, előre megtanult mondatunk, akkor azok rutinszerű alkalmazásával energiát és türelmet spórolunk. Például "Természetesen mindannyian sorra fognak kerülni. Ma különösen sok betegünk van. Köszönöm a türelmét!" Egy másik példa lehet injekció beadása előtt: "„Ez egy apró szúrás lesz, kicsit kellemetlenebb, mint egy szúnyogcsípés, de cserébe ez a szúnyog diplomával rendelkezik.”
Sose kezelj rutinból!
Rossz rutin
(Fordítsd meg!)
Rossz rutin
Míg a kommunikációban a rutin és a panelek hatékony eszközök, addig a szakmai döntésekben rutinszerűen eljárni kifejezetten kockázatos, ha ez nem tudatos. Akik rutinból kezelnek, néha átugornak fontos lépéseket vagy valótlan dolgokat feltételeznek, amiket ellenőrizniük kellene.
Jó rutin
(Fordítsd meg!)
Jó rutin
Léteznek jó rutinok is. Ha tudatosan megtervezünk egy gyakoran ismétlődő műveletsort és rutinná tesszük a követését, akkor kockázatot minimalizálunk. Pl. jó rutin a beteg nevének és betegségének említése, az aktuális vizsgálat/ellátás megnevezése, a legutóbbi lelet eredményeinek ismertetése minden betegtalálkozáskor. (1000-ből egyszer ez az ismétlés igencsak hasznosnak bizonyulhat...)
1. Az ellátás helyszíne a munkahelyünk, tehát az egészségügyi intézmény. Nem az utca, nem a kávézó, nem a lakásod. Sürgősségi helyzeteket leszámítva minden beteget kérjünk meg, hogy keressen fel munkaidőben a saját rendelésünkön vagy irányítsuk a megfelelő másik szakrendelésre.
2. Telefonon, emailben, látatlanban soha ne adjunk véleményt, sem tanácsot. Vizsgálat nélkül nem lehet megalapozott orvosi álláspontunk és így kockázatos gyógymódot ajánlani. Nyilván az egyszerűbb esetekben (megfázás, darázscsípés esetén) lehetünk megengedőbbek. Egy kardiológus vagy idegsebész viszont csak nagyon óvatosan adhat tanácsot vizsgálatok nélkül.
Hogyan beszéljünk a beteggel? - Helyes tájékoztatási gyakorlatok
A tájékoztatás nem monológ, hanem hídépítés. A cél egyetlen dolog: döntési helyzetbe hozni a beteget. Ehhez azonban "hangolnunk" kell a kommunikációnkat, akárcsak egy műszert.
Nem "lebutítani" kell a szöveget, hanem "lefordítani". A beteg képzettségéhez, életkorához és értelmi szintjéhez igazodva válasszunk szavakat.
A tájékoztatás hossza és mélysége legyen arányos a beavatkozás súlyával. Egy vérvételt 1 percben, egy kockázatos nagyműtétet (pl. szövődmények, alternatívák) részletesen, időt hagyva kell elmagyarázni.
A betegnek biztosítani kell a kérdezés lehetőségét a tájékoztatás közben és végén. Az egyediesített, beteg személyére szabott tájékoztatás akkor valósul meg, ha a betegnek volt lehetősége visszakérdezni, a számára fontos szempontokat átbeszélni, magyarázatot kérni.
A tájékoztatást követően győződjünk meg arról, hogy a beteg megértette-e, amit mondtunk? Enélkül félmunkát végeztünk.
Használjunk érthető, de szakszerű nyelvezetet
Az Eütv. előírja, hogy a tájékoztatásnak a beteg számára érthetőnek kell lennie. Kerüljük a felesleges latin kifejezéseket. Ha muszáj szakkifejezést használni, akkor azonnal magyarázzuk is meg.
Soha ne fenyegessük a beteget, még az "ő érdekében" sem! A félelemkeltéssel megfosztjuk a beteget a tájékozott és önálló döntéshozás lehetőségétől. Ezáltal még a beleegyezése is érvénytelenné válhat!
- "Ha nem akar holnap a saját temetésére menni, akkor maradjon nyugton..."
- "Vagy beveszi a gyógyszert, vagy hívom a mentőket, ők nem lesznek ilyen kedvesek..."
Emlékezzünk, hogy az orvoslás gondossági kötelmet hoz létre, tehát nem a gyógyulást, hanem a lelkiismeretes és körültekintő ellátást vállalja az orvos a beteg felé. Ha azonban szóban gyógyulást ígérünk, azzal (1) félretájékoztathatjuk a beteget, (2) extrém helzetben eredménykötelemmé változtathatjuk az egyébként számunkra előnyösebb gondossági kötelmet.
- "Szedje egy hétig. 100%, hogy ettől meggyógyul." (Ilyen ígértet sose tegyünk.)
- "Ne aggódjon, még sosem törtem bele egy fogat sem." - mondja az első munkanapján a kezdő fogorvos. (Félrevezető, megtévesztő.)
A lelkiismeretes orvos határozottan képviseli szakmai álláspontját a betege felé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteg meggyőzése is a feladata minden lehetséges eszközzel. A jog nem várja el, hogy az orvos meggyőzze a betegét, csupán azt, hogy szakszerű és helyes tanácsot adjon.
Az előadás anyagát tárgyaló cikkemet itt olvashatja el:
Az előadás anyagát tárgyaló cikkemet itt olvashatja el:
Az előadás anyagát tárgyaló cikkemet itt olvashatja el: